Látnivalók

Az Őrség kultúrtörténeti emlékekben rendkívül gazdag. Az ide látogatóknak tartalmas és érdekes látnivalókat kínálnak az utókornak megmentett népi lakóházak, a hagyományos paraszti élet tárgyi eszközeit bemutató néprajzi gyűjtemények, a több évszázados templomok, valamint az Őrség jelképévé vált, fából készült haranglábak, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Az alábbiakban ezekből adunk ízelítőt.

Pityerszeri skanzen - Szalafő

Az Őrség egyik legnevezetesebb látnivalója a szabadtéri falumúzeum, melynek eredeti kinézetükben helyreállított házai közt sétálva úgy érezhetjük, mintha a múltba csöppentünk volna. A lakóhelyiségek korhű berendezése, használati tárgyai láttán szinte tapintható a házakban egykor zajló mindennapok közelsége. A látogatók többek között megismerhetik a "boronafalú", a "füstöskonyhás" házat, míg a jellegzetes U alaprajzú, ún. "kerített ház" és az emeletes "kástu" az országban ma már csak egyedül itt létezik.

Fazekasház - Magyarszombatfa

A három helyiségből álló, boronafalú, ollólábas tetőszerkezetű, zsúpfedeles, füstös konyhás népi műemlék állandó kiállításán a hagyományos paraszti élet bútorait, használati tárgyait, valamint a gerencsérek munkaeszközeit és a boglyakemencét is megtekinthetjük. A lakóépület szobája és füstös konyhája a szegényparasztok mindennapjaiba enged bepillantást, míg az épület kamrájában rendezték be a fazekasműhelyt. A házat 1974-ben állították helyre, majd 1996-ban újították fel.

Kapornaki tájház - Kapornak

A tájház egy Őrségi Néprajzi Gyűjteményt foglal magában a mai Szlovénia területén. A házban akkoriban a környék egyetlen nagyobb teljesítményű pálinkafőzdéje működött. Az épület lakrésze - mely nyitott verandából megközelíthető keskeny folyosóból nyíló kemencés, mászókéményes konyhából, kamrából, s két kályhás padolt szobából áll -, fogadta be a Hodosról, Domonkosfáról és Kapornakról gyűjtött néprajzi tárgyakat, melyek mind a régi paraszti életforma fontos kellékei voltak.

Pankaszi harangláb - Pankasz

A protestantizmus jellegzetes építményei a haranglábak, melyek közül a legrégebbi az 1755-ben épített pankaszi harangláb, ami az Őrség jelképévé vált. A harangláb szerkezetét tölgyfából ácsolták, a harangot fazsindely védi, a harangozót és magát az épületet pedig rozsszalmából készült zsúp. Az építmény nincs díszítve, szépségét természetes anyagai, a fa bárdolt felülete, tökéletes szerkezete, remek arányai adják.

Gödörházi harangláb - Magyarszombatfa

Az 1790 körül épített szoknyás, fazsindellyel fedett épületet egy nemesnépi ácsmester készítette. A négyoszlopos harangláb talpait a "szoknya" sarokoszlopait tartó talpkoszorúba csapolták. A torony oszlopait felül koszorú fogja össze, erre támaszkodnak a harangot tartalmazó toronysisak szarufái. Helyreállítására először az 1970-es években, majd 1998-ban került sor.

Szomoróci harangláb - Kercaszomor

A szoknyás haranglábat Szomoróc település református lakói 1877-ben építették. A boronafalú műemlék az egyágasos haranglábak legfejlettebb változata. Középen lévő egyetlen oszlop biztosítja a harang felfüggesztését. A szoknya cseréptetővel fedett. Amikor az I. világháborút követően Szomoróc települést a Trianoni békeszerződés értelmében hazánktól elcsatolták, de a bátor határőrök és civil férfiak kiűzték a megszálló katonákat, és 1922. február 9-én megtörtént a visszacsatolás, a község lakói a felkelők hősiességének emléket állítva új harangot helyeztek el a haranglábban, melyen a következő felirat olvasható: "Jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte Szomoróc község lakossága 1922".

Szentháromság templom - Velemér

Az Őrség jelentős műemléke a Velemér határában, a Papréten emelkedő, egyhajós, kőből és téglából épült katolikus templom, mely nagyobb átalakítások nélkül, középkori állapotában vészelte át az évszázadokat. A Szentháromság tiszteletére szentelt templom építésének pontos évszáma nem ismert, a stílus alapján a XIII. század végi kora gót stílus végére teszik. Freskóit Aquila János festette, teljesen beborítva a falat a Bibliából és a Szentek legendáiból vett ábrázolásokkal. A mára csak töredékeiben megmaradt, de mégis megkapóan egységes hatású belső tér híven idézi a középkor hangulatát. A templomot eredetileg kívül-belül egyaránt freskók díszítették, de ma már a külső falképeknek csak a nyomai láthatók. A belső képek sorrendje és összessége egy hatalmas beszéd: képekben, ábrákban és jelképekben. Az év leghosszabb napján, a nyári napforduló idején, a felkelő Nap első sugara, amely a templomba érkezik, a Mária köpenye alatt oltalmat remélő bűnösökre esik. És ez csak egyike azon megfigyeléseknek, amelyek alapján a fény templomának is nevezik.

Festett kazettás református templom - Szentgyörgyvölgy

Szentgyörgyvölgy egyedülálló látnivalója, az 1789-ben épült barokk református templom a Nyugat-Dunántúl talán legszebb festett fakazettás temploma. Fából készült mennyezetét, karzatát helybeli asztalosmesterek ácsolták, faragták. A mennyezeti fatáblákra, kazettákra szép festés került.

Rendezvények az Őrségben >>